udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Intézménymutató:
Pósta Béla Régészeti Egyesület
2004. november 8.
Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2004. november 17.
Nov. 5-7. között tartották Marosvásárhelyen a II. erdélyi magyar régészeti konferenciát. A tanácskozásról Molnár-Kovács Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének tanársegéde és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum középkorszakértő régésze nyilatkozott. Emődi Tamás a leglátványosabb középkori leletanyaggal szerepelt, amelyet a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál folytatott ásatások során tártak fel. Botár István a csíksomlyói plébániatemplom régészeti feltárásáról, Soós Zoltán a görgényszentimrei várban feltárt Zsigmond-kori kaputoronyról tartott előadást. Az erdélyi régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület olyan programot szeretne, amely a különböző erdélyi régiók egységes feltárását eredményezné. Szükség lenne egy régészeti folyóiratra. – 1998-ban indult be a régészképzés, azóta megnőtt fiatal szakemberek száma. Ma már 11 romániai kutatóintézetben dolgoznak magyar nyelvű régészek, s az okleveles, a mesteri, doktori képzésen résztvevők száma a 40-et is meghaladja. Időszerűvé vált az anyaországi és az erdélyi intézményesített régészeti kapcsolatfelvétel is. /(bodolai): Régészfórum a kutatási eredményekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2005. november 14.
November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./2006. november 14.
November 10-től 12-ig a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Ház volt a helyszíne a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciának, amelyen a hazai szakemberek mellett neves magyarországi vendégek tartottak előadást. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete nevében nyitóbeszédet mondó Pál-Antal Sándor elnök, nyugalmazott történész-levéltáros örömmel nyugtázta, hogy milyen sok tudományos munkát végző fiatal révész kolléga vesz részt a tanácskozáson, amelynek programfüzetében közel ötven dolgozat szerepelt. A romániai magyar régészek sorsa hasonlít a történészekéhez, számuk a 60-as éveket követő rövid nyitás után alig néhány szakemberre csökkent, s tevékenységi terük évtizedeken át csak a római-dák leletek kutatására korlátozódott, mondotta az előadó, aki beszélt a 90-es évek után bekövetkezett megújulásról, amikor a kolozsvári egyetemen beindult az anyanyelvi képzés is. Bajusz István, a romániai magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke következett. A Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Érem- és Régiségtárából című új periodikát Kovács András felelős szerkesztő mutatta be. A két tagozat (Őskor, ókor valamint Népvándorláskor, középkor) keretében hangzottak el dolgozatok. A kongresszus során megtartották a Posta Béla Egyesület évi közgyűlését is. /(bodolai): Régészkutatók tudományos fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./
lapozás: 1-4